Győztes vagyok, és soha nem áldozat. Megvalósítom mindazt, amire Isten teremtett.
Ez az én megvallásom.
A Szentírásban Józsefnek volt egy nagy álom a szívében, és amikor már férfivá serdült, Isten megígérte neki, hogy nagy vezető lesz, és egy nemzet kormányzásában is közreműködik majd. De mielőtt az álom megvalósult, Józsefnek sok nehézsége támadt.
A testvérei féltékenyek voltak rá. Bedobták egy mély kútba. Otthagyták, hogy meghaljon. De József értette a 2Korinthus 4:18 üzenetét: „A láthatók ideig valók.” Az egyik fordításban ez szerepel: „A látható dolgok változhatnak. A láthatatlanok azonban örökkévalók.”
Azok a dolgok, amelyeket a testi szemeinkkel látunk, csak ideiglenesek, de amelyeket a hit szemével látunk, azok örök dolgok. Mégis túl gyakran hagyjuk, hogy az időleges dolgok elcsüggesszenek minket, és feladjuk az álmainkat.
Ami nem illeszkedik Istennek a szívedbe helyezett látásával, azt nem állandónak kellene tekintenünk, hanem változandónak. József értette ezt az alapelvet. Amikor bedobták a kútba, tudta, hogy a sorsa nem illeszkedik a képbe, amelyet Isten festett a szíve vásznára. József úgy látta magát, mint nagy vezetőt, ezért nem csüggedt el. A szíve mélyén tudta: a verem csak ideiglenes. Nem illeszkedett abba a képbe, amit a hit szemével látott. Hamarosan karaván érkezett, ő pedig megmenekült, és Egyiptomba vitték.
József évekig rabszolgaként dolgozott Egyiptomban. De megint csak nem csüggedt. Rápillantott a képre, és ezt mondta: „Nem, én nem ez vagyok. A rabszolga nem illik az ígéretbe, amit Isten belém helyezett. Ez is el fog múlni.”
Évről évre voltak csalódások, akadályok, igazságtalanságok. Ő pedig újra meg újra rápillantott a képre, amit Isten festett a szívébe. Egy nap aztán megnyíltak a megfelelő ajtók. Józsefet egész Egyiptom fölé helyezték. Most végre azt mondhatta: „Ez már maradandó. Ezt láttam a képzeletemben annyi éven át.”
Mindannyian találkozunk csalódásokkal, akadályokkal és igazságtalanságokkal. Néha talán úgy érzed, verembe estél. De ahelyett, hogy elcsüggednél, és hagynád, hogy ez elhomályosítsa a látásodat, egyszerűen tekints a szívedbe! Azt fogod látni, hogy a verem nem egyezik a látással, amit Isten a szívedbe helyezett. Józseffel együtt mondhatod: „Ez nem maradandó.
Ez az én megvallásom.
A Szentírásban Józsefnek volt egy nagy álom a szívében, és amikor már férfivá serdült, Isten megígérte neki, hogy nagy vezető lesz, és egy nemzet kormányzásában is közreműködik majd. De mielőtt az álom megvalósult, Józsefnek sok nehézsége támadt.
A testvérei féltékenyek voltak rá. Bedobták egy mély kútba. Otthagyták, hogy meghaljon. De József értette a 2Korinthus 4:18 üzenetét: „A láthatók ideig valók.” Az egyik fordításban ez szerepel: „A látható dolgok változhatnak. A láthatatlanok azonban örökkévalók.”
Azok a dolgok, amelyeket a testi szemeinkkel látunk, csak ideiglenesek, de amelyeket a hit szemével látunk, azok örök dolgok. Mégis túl gyakran hagyjuk, hogy az időleges dolgok elcsüggesszenek minket, és feladjuk az álmainkat.
Ami nem illeszkedik Istennek a szívedbe helyezett látásával, azt nem állandónak kellene tekintenünk, hanem változandónak. József értette ezt az alapelvet. Amikor bedobták a kútba, tudta, hogy a sorsa nem illeszkedik a képbe, amelyet Isten festett a szíve vásznára. József úgy látta magát, mint nagy vezetőt, ezért nem csüggedt el. A szíve mélyén tudta: a verem csak ideiglenes. Nem illeszkedett abba a képbe, amit a hit szemével látott. Hamarosan karaván érkezett, ő pedig megmenekült, és Egyiptomba vitték.
József évekig rabszolgaként dolgozott Egyiptomban. De megint csak nem csüggedt. Rápillantott a képre, és ezt mondta: „Nem, én nem ez vagyok. A rabszolga nem illik az ígéretbe, amit Isten belém helyezett. Ez is el fog múlni.”
Évről évre voltak csalódások, akadályok, igazságtalanságok. Ő pedig újra meg újra rápillantott a képre, amit Isten festett a szívébe. Egy nap aztán megnyíltak a megfelelő ajtók. Józsefet egész Egyiptom fölé helyezték. Most végre azt mondhatta: „Ez már maradandó. Ezt láttam a képzeletemben annyi éven át.”
Mindannyian találkozunk csalódásokkal, akadályokkal és igazságtalanságokkal. Néha talán úgy érzed, verembe estél. De ahelyett, hogy elcsüggednél, és hagynád, hogy ez elhomályosítsa a látásodat, egyszerűen tekints a szívedbe! Azt fogod látni, hogy a verem nem egyezik a látással, amit Isten a szívedbe helyezett. Józseffel együtt mondhatod: „Ez nem maradandó.
Csak egy újabb lépcsőfok Istentől kapott küldetésem betöltése felé!”
Lisa Elisabeth Szanyel-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése