Egyetlen keresztény sem engedheti meg magának, hogy keserves panaszkodásra adja a fejét a rossz dolgok miatt! Meg kell tanulnunk a jóra összpontosítani!
Előfordulhat, hogy valaki megbetegszik, de még akkor is ott van a családja, amiért hálás lehet.
Valaki talán képtelen járni, viszont látni igen, úgyhogy van oka a hálaadásra.
Mások esetleg munkahely híján vannak, de tudnak gondolkozni, van két tetterős karjuk és lábuk - egy-szóval mindenki hálás lehet valamiért.
Tartsuk meg a helyes szemléletet!
Ha este nehezen sikerül elaludni, gondoljunk a sok hajléktalanra, akiknek nincs ágyuk.
Ha beragadtunk a dugóba, emlékezzünk meg arról a rengeteg emberről, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autót tartsanak fenn.
Amikor rossz napunk van az irodában, ne feledjük: emberek milliói vannak munka nélkül.
Ha három háztömbnyit kell sétálni a gyülekezeti házig, adjunk hálát Istennek, hogy egészségesek vagyunk, és tudunk járni.
Őszülünk? Örüljünk neki, hogy nem kopaszodunk!
A hálaadás nem más, mint a tartós boldogság kulcsa. Ezért mondja Dávid király:
"Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!" (Zsoltárok 34,1)
Dávid ismerte a titkot, hiszen azt mondja, hogy minden időben dicsérni fogja az Urat - és ugyebár nem tudunk panaszkodni és dicséretet énekelni egyszerre!
Ha folyamatosan hálát adunk Istennek, dicsérjük Őt és elmélkedünk az Ő jóságán, akkor nem marad időnk azon töprengeni, mi nem működik úgy, ahogy kellene, vagy mi az, ami még hiányzik az életünkből.
Mindennap próbatétel.
Nehéz időszakokban, amikor gorombáskodnak velünk, csalódásokat élünk át, rossz híreket kapunk, vagy a gyerekek felbosszantanak, az a kérdés, vajon hogyan fogunk reagálni!
"Szegény szerencsétlen fejem! Ezt egyszerűen nem hiszem el!" sóhajtozunk, ám helyette az imát is választhatjuk:
"Atyám, köszönöm, hogy Veled mindig győztes lehetek. Egyetlen ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés, mert Te mindig diadalra vezetsz engem. És megköszönöm, hogy nem csupán átmegyek ezen a megpróbáltatáson, hanem még jobb állapotban fogok kijönni belőle, mint amilyenben előtte voltam!"
A Thesszalonikabeliekhez írt első levés 5. fejezetének 18. versében ezt olvassuk:
"Mindenben hálát adjatok".
Pál itt nem azt írja, hogy mindenért adjunk hálát. Természetesen nem kell örülnünk a bajoknak, betegségeknek, baleseteknek.
Azért viszont hálát kell adnunk az Úrnak, hogy megszabadít bennünket a próbákból, a kilátástalan helyzeteket jóra fordítja, illetve, hogy növekedést és fejlődést ad a lesújtó gazdasági körülmények dacára is.
Amikor zúgolódásra érzünk késztetést, inkább dicsérjük az Urat!
Mondjuk ki az ellenkezőjét annak, ami miatt panaszkodni szerettünk volna és adjunk hálát Istennek, hogy munkálkodik az életünkben.
Ne feledjük, hogy a sopánkodás csak késlelteti az áttörést, ám ha magasztaljuk Istent, akkor Ő is beszáll a harcba az oldalunkon!
Előfordulhat, hogy valaki megbetegszik, de még akkor is ott van a családja, amiért hálás lehet.
Valaki talán képtelen járni, viszont látni igen, úgyhogy van oka a hálaadásra.
Mások esetleg munkahely híján vannak, de tudnak gondolkozni, van két tetterős karjuk és lábuk - egy-szóval mindenki hálás lehet valamiért.
Tartsuk meg a helyes szemléletet!
Ha este nehezen sikerül elaludni, gondoljunk a sok hajléktalanra, akiknek nincs ágyuk.
Ha beragadtunk a dugóba, emlékezzünk meg arról a rengeteg emberről, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autót tartsanak fenn.
Amikor rossz napunk van az irodában, ne feledjük: emberek milliói vannak munka nélkül.
Ha három háztömbnyit kell sétálni a gyülekezeti házig, adjunk hálát Istennek, hogy egészségesek vagyunk, és tudunk járni.
Őszülünk? Örüljünk neki, hogy nem kopaszodunk!
A hálaadás nem más, mint a tartós boldogság kulcsa. Ezért mondja Dávid király:
"Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!" (Zsoltárok 34,1)
Dávid ismerte a titkot, hiszen azt mondja, hogy minden időben dicsérni fogja az Urat - és ugyebár nem tudunk panaszkodni és dicséretet énekelni egyszerre!
Ha folyamatosan hálát adunk Istennek, dicsérjük Őt és elmélkedünk az Ő jóságán, akkor nem marad időnk azon töprengeni, mi nem működik úgy, ahogy kellene, vagy mi az, ami még hiányzik az életünkből.
Mindennap próbatétel.
Nehéz időszakokban, amikor gorombáskodnak velünk, csalódásokat élünk át, rossz híreket kapunk, vagy a gyerekek felbosszantanak, az a kérdés, vajon hogyan fogunk reagálni!
"Szegény szerencsétlen fejem! Ezt egyszerűen nem hiszem el!" sóhajtozunk, ám helyette az imát is választhatjuk:
"Atyám, köszönöm, hogy Veled mindig győztes lehetek. Egyetlen ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés, mert Te mindig diadalra vezetsz engem. És megköszönöm, hogy nem csupán átmegyek ezen a megpróbáltatáson, hanem még jobb állapotban fogok kijönni belőle, mint amilyenben előtte voltam!"
A Thesszalonikabeliekhez írt első levés 5. fejezetének 18. versében ezt olvassuk:
"Mindenben hálát adjatok".
Pál itt nem azt írja, hogy mindenért adjunk hálát. Természetesen nem kell örülnünk a bajoknak, betegségeknek, baleseteknek.
Azért viszont hálát kell adnunk az Úrnak, hogy megszabadít bennünket a próbákból, a kilátástalan helyzeteket jóra fordítja, illetve, hogy növekedést és fejlődést ad a lesújtó gazdasági körülmények dacára is.
Amikor zúgolódásra érzünk késztetést, inkább dicsérjük az Urat!
Mondjuk ki az ellenkezőjét annak, ami miatt panaszkodni szerettünk volna és adjunk hálát Istennek, hogy munkálkodik az életünkben.
Ne feledjük, hogy a sopánkodás csak késlelteti az áttörést, ám ha magasztaljuk Istent, akkor Ő is beszáll a harcba az oldalunkon!
Ámen!
Joel Osteen -
Joel Osteen -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése